Megvolt az első igazi és hosszú külön töltött napunk.

Mivel már hat hónapos kora óta nincs gond a korán keléssel, ezért nem aggódtunk, hogy nehéz lesz a reggel hatos ébredés. Ennek ellenére éjszaka csak egyszer kelt fel (!!!), reggel fél hétkor pedig fürdőszobás rutin, öltözés, kávé és pillázás után tanácstalanul álltunk a kiságy mellett, hogymostakkorfelébresszük??? Elég gyorsnak kellett lennünk, hogy 9-re Pécsre érjünk.

Délelőtt 9-től délig tartott az előadás. Addig a belvárosban sétáltak. Elég nehéz volt úgy figyelnem, hogy minden percben eszembe jutott, hogy vajon most mit csinálhatnak? Hátizsákba csomagoltam nekik gyümölcsöt, konzerv bébiételt, anya legjobb dolgát cumisüvegbe (még életében soha sem evett, ivott cumisüvegből, szerencsére most sem kellett), három napra elég eldobós pelust (hogy ne kelljen a moshatóssal vacakolni), a Didyslinget, amit előtte felpróbáltattam itthon apával, hogy lássam, hogy boldogul vele egyedül, szóval semmit sem bíztam a véletlenre. Attilát vittük segítségnek, Szilárd szerint nagyon jó volt. Déltől egyig szünetem volt. A kocsiban szopiztunk, bár nem sokat tudott enni, mert bohóckodós dolga akadt. Délután már sokkal nyugodtabb voltam. Az állatkertbe mentek, ami bár gyönyörű helyen van, apa szerint egy retek, loncsos, büdös állatokkal, drótkerítéssel. Még nem igazán kötötte le a figyelmét, bár nagyon jól érezte magát, de nem az állatok miatt. Kicsi még az állatkertezéshez.

Decemberig még hat konzultációs napom lesz. Ez nagyon simán ment, remélem így is marad!