Család lettünk. Nem szeretem a szentimentális dolgokat, de mégis csak ez életünk legnagyobb kalandja! Izgalmas lesz visszaidézni, mi történt veletek, velünk, DRÁGA GYEREKEINK.
Várható volt, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. Számítottam is rá, de azért most, hogy megtörtént eléggé betojtunk.
Kúszós-mászós játékból szeretett volna felkapaszkodni az ágyra- a mostanában annyira jellemző vehemenciával - de tovább vitte a lendület egyenesen a fenyőkeretnek. A szája kicsit felrepedt és vérzett az orra. Szerencsére nagyon hamar megnyugodott, sokkal hamarabb, mint mi.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
